Szerencse és szerencsétlenség – kínai tanmese
Az élet nehéz pillanataiban, sokszor úgy érezzük, hogy szegény embert még az ág is húzza, vagyis ha baj van az csőstül jön, ahogy mondani szokás. Legtöbbször annyira el vagyunk foglalva saját magunk sajnálatával, hogy észre se vesszük, hogy az a rossz dolog ami velünk történt valami nagyon jónak a forrása is lehet! Erről szól a tanmese!
Egy kínai példázat egy szegény parasztról mesél, aki kicsiny földjét öreg, kiszolgált lovával művelte és ebből tartotta el, úgy-ahogy, magát és egyetlen fiát. Egy nap azonban elszökött a lova. Eljött minden szomszédja és sajnálatukat fejezték ki a szerencsétlenség miatt. De a paraszt nyugodt maradt és ezt válaszolta: „Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?”
A következő héten visszatért a lova és tíz vadlovat hozott magával. Újra eljöttek szomszédai és gratuláltak szerencséjéhez. A paraszt viszont megfontoltan így felelt: „Honnan tudjátok, hogy ez szerencse?”
A fia befogta a lovakat és a legvadabbon kilovagolt. De a vad ló ledobta és a fiú eltörte a lábát. Minden szomszéd eljött és siránkoztak a szerencsétlenség fölött. De a paraszt most is nyugodt maradt és ezt mondta: „Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?”
Nemsokára háború tört ki és minden fiatalt besoroztak. Csak a paraszt fia maradhatott otthon a törött lábával.
Minden dolog értéke relatív, és csak hozzáállás kérdése, hogy mit látunk meg benne, a rosszat vagy valami jónak a csiráját, lehetőségét!
A Biblia azt mondja, minden javukra szolgál az Istent szeretőknek! Tehát egy dolog megítélésénél ne légy elhamarkodott és ne lásd rögtön rossznak azt ami látszólag az!