Tag Archive for motivációs történetek

A fekete és fehér kavics!

“Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz a Te Istenednek, hogy mekkora vihar vesz körül! Inkább mondd a Te viharodnak, hogy mekkora Isten áll mögötted!”

Egy kereskedő tartozott egy uzsorásnak.

Az uzsorás öreg volt és visszataszító, de megkívánta a kereskedő fiatal leányát. Üzletet ajánlott.

Elengedi a tartozást cserébe a lányért. Elborzadtak az érintett felek, mire az uzsorás az elöljáróság előtt végrehajtandó próbát ajánlott. Üres pénzeszsákba egy fekete és fehér kavicsot tesz, amiből a lány kivesz egyet.

Ha a feketét húzná, akkor feleségül megy hozzá, és az adósságot elengedi, ha a fehéret, akkor ő és az apja szabadok, ha a próbát visszautasítja, akkor az apja az adósok börtönébe kerül és ő éhezhet. A kereskedő és a lánya belementek a próbába. Elindultak, és az uzsorás lehajolt a kavicsokért. A lány azonban ijedten vette észre, hogy az uzsorás csalt, és két fekete kavicsot rak a zsákba.

A logikus gondolkodás szerint nem volt más esélye, mint a kudarc, hisz bármit is vesz ki mindenképp fekete lett volna és ő mehet rabszolgának!

Az élet lehet, hogy téged is ilyen helyzetbe állított, amikor logikusan nincs más út, és bármit választasz, csak rossz lehet a vége! Reménytelen vagy és úgy gondolod nincs kiút!

De tudnod kell, hogy a megfelelő hozzáállás képes legyőzni a megpróbáltatásokat! A küzdelmek során érik a jellemünk,a gondolkodásunk és megnövekszik az erőnk!

A lány nem adta magát alá a keserűségnek, a félelemnek a – jaj most mi lesz – érzésnek, hanem figyelt a belső hangra és bölcsességgel cselekedett!

Kivett egy kavicsot és véletlenül elejtette a kavicsos úton, más elbeszélésben eldobta.

Ezzel az uzsorás került vesztes helyzetbe!  Azt, hogy milyen színű volt a kiesett kő már csak abból lehetett megállapítani, hogy milyen maradt a zsákban! Mivel a zsákban fekete maradt – mert mindkettő az volt – így a lány által kivett csak fehér lehetett!

Ha az uzsorás nem akarta leleplezni csalását, félve az elöljáróság haragjától akkor, nem tehetett mást, mint elengedte szabadon a lányt és apját!

Gyermekként remélem még nem állított az élet ilyen nehéz helyzet elé, nem szembesültél még a világ gonoszságával, a megélhetés küzdelmeivel, vagy más embert próbáló helyzetekkel!

Az emberek számára sokszor   úgy tűnik nincs más út, mint hogy elfogadják a vereséget, a kudarcot, amit rájuk mért az élet! Logikusan a nehéz anyagi helyzetükből például nincs kiút, elkönyvelik magukban a vesztességet és hogy szegénység, csőd vár rájuk! Keserűek , reménytelenek és könnyen megtalálják , hogy kik felelősek ezért és a kifogásokat, miért nem tudnak másképp dönteni!

Pedig ha a világtörténelem nagy sikertörténeteit nézzük, a legtöbb nagyszerű emberi teljesítmény mögött, egy kemény embert próbáló kezdés, vagy akadály állt!

A siker nem a körülményeink függvénye! A siker az, hogy felülkerekedünk a körülményeinken!

Ezért ha bármilyen nehéz helyzetbe kerültök az életetek során, ne engedjétek, hogy a félelem leblokkolja a gondolkodásotokat hanem merjetek szembefordulni a félelmetes helyzettel és higgyétek el jönni fog valami megoldás, kiút és győztesen fogtok kijönni!

Jegyezd meg győztes vagy nem áldozat!

Ragadd meg a bika farkát!

A megragadott lehetőségek megsokszorozódnak. Ha elhanyagoljuk őket, elhalnak. – John Wicker

Volt egyszer egy fiatal texasi cowboy, aki meg akarta kérni a barátnője kezét. Elment a lány apjához és elmondta, mi a szándéka.

A lány apja végigmérte a fiút és azt mondta:

– Nem bánom, a tied lehet a lányom, de ehhez ki kell állnod egy próbát. Kimegyünk az udvarra és egymás után rád engedek három bikát. Ha bár az egyiknek is sikerül megfognod a farkát, tied a lányom.

Rendben – mondta a fiatal cowboy. – Ez nekem menni fog – gondolta.

Kiállt az udvar közepére, a lány apja meg megy a bikákhoz. Egyszer csak kinyílik a pajtának az ajtaja – és megjelenik egy akkora bika, amekkorát a fiú még életében nem látott. Fújtatott, mellső lábával a földet rúgta, vérben forogtak a szemei. Amikor meglátta az udvaron a cowboyt, azonnal nekiiramodott és nyílegyenesen, dübörögve közeledett feléje.

A fiút páni félelem fogta el. Nem, nem lehet igaz! Ekkora bika nem is létezik! Ennek lehetetlen megfogni a farkát, ez széttipor engem, ha a közelembe engedem! A másik kettő csak könnyebb lesz ennél – gondolta, majd az utolsó pillanatban félreugrott a bika elől, és meg se próbálta elkapni a farkát.

– Hű, ezt megúsztam! A második biztos, hogy nem lesz ilyen vad – gondolta. Majd feszülten várt.

Hamarosan újból kinyílt a pajtának az ajtaja – és megjelent egy, még az előzőnél is nagyobb, erősebb bika. Még vadabbul fújtatott és még erősebben tiporta a földet majd futva, hogy még a föld is beleremegett, elindult a fiú felé.

Rengett az udvar és ahogy szaladt, hatalmas porfelhő maradt a nyomában.

A fiatal cowboy most még jobban megijedt. Nem, ez lehetetlen. Hát ez még az előzőnél is nagyobb, ha ennek megfogom a farkát, azonnal szétrúg a hátsó lábával! Ezt nem kockáztathatom – gondolta reszketve, de már csak egy másodpercig, mert a bika ott is volt, tőle két méterre. Épp, hogy sikerült félreugrania és örült, hogy élve megúszta. Te Úristen, mekkora lesz a harmadik?! – gondolta.

Aztán, ahogy a lány apja mondta, jött egy harmadik bika is. Amikor a fiú meglátta a pajta ajtajában, széles mosolyra húzódott a szája.

– Na, végre! Ezzel nem lesz gond, enyém a lány!

Egy nagyon kicsi és erőtlen, vézna bika jött ki az udvarra. Meglátta a fiút és döcögő léptekkel elindult feléje. Na, most menni fog! – gondolta a fiú és feszülten figyelt, hogy amikor a bika odaér, el tudja kapni a farkát.

Behajlította a térdeit, kissé előrehajolt és hunyorított, hogy jobban lásson. Amikor a bika már-már felöklelte volna, gyorsan oldalra lépett és a bika hátsójához kerülve nagy ívben odakapott, hogy megfogja a farkát, de –

...csak a levegőt markolta, mert a bikának nem volt farka.

Tanulság: Ha megijedsz az élet kihívásaitól, lemaradsz annak az öröméről, amit akkor érez az ember mikor sikerült győznie egy nehézség felett!

A világon sok ember van akik példaképek, akik valami nagyot alkottak, hoztak létre, nagy eredményeket tettek le az asztalra. Talán neked is vannak példaképeid!

Sportolók, olimpiai bajnokok, focisták, vagy esetleg zenészek, vagy feltalálok, esetleg gazdag emberek, vállalkozók akik hatalmas cégeket építettek fel, és olyan dolgokat alkottak meg mint a számítógép, a mobiltelefon, vagy valami super autó, repülőgép stb.

Egy valami közös ezekben az emberekben, sohase a dolgok könnyebbik végét fogták meg, hanem vállalták a nehézségeket, hajlandóak voltak küzdeni, harcolni áldozatokat hozni, még ha az sérülést okozhatott is , kockázatokat, veszélyeket rejtegetett!
Akik arra várnak, hogy majd valami olyan lehetőség esik az ölükbe, ahol fájdalom nélkül, munka és befektetés nélkül lehet majd elismerést, gazdagságot és szabadságot teremteni azok sose viszik semmire, s úgy járnak mint ez az egyszeri ember!

Sohase a könnyű dolgokat keresd ha sikeres gazdag életet akarsz!

Vállald az edzéseket, a sok gyakorlást zenei próbát, tanuld a matekot, tanulj meg a pénzzel bánni, légy kreatív, gondolkozz és alkoss ahelyett, hogy az agyad jelentéktelen, üres, céltalan és sokszor romboló hatású filmekkel, játékokkal vagy csetelésekkel töltenéd!

Ok, nem kell az életed kockáztatni, és fejjel menni a falnak, de sokszor az a bika nem olyan nagy nem is olyan ijesztő, csupán a kényelmed és a biztonsághoz való ragaszkodásod miatt nem mered megkerülni és elkapni  a farkát!

Lágy bátor és légy erős és hozd ki a maximumot magadból!

Ki mint vet úgy arat!

Egyszer volt hol  nem volt még az óperenciás tengeren is túl élt 2 jó barát, András és Péter.

A falu szélén laktak, egy nagy domb tetején, ahol mindkettőjüknek nagy kertje volt.

Nagyon jó volt a kertjük földje, minden mag megtermett benne, és bőséges termést hozott.

Ez nagyon jó dolog volt, de úgyanakkor volt egy óriási hátránya is! A föld nem tett különbséget jó és rossz mag között. Ugyanolyan szépen nőtt benne a búza és a kukorica mint a konkoly és a gyom.
Pétert úgy nevelték a szülei, hogy ha majd saját háza és kertje lesz, mindig figyeljen arra, milyen magok kerülnek a földbe, és ha látja, hogy rossz magokat fúj oda a szél, vagy már elkezd növekedni a gaz, akkor tépje ki, ne engedje növekedni azokat!

Arra, is megtanították a szülei, hogy minden nap menjen ki a kertjébe, öntözze a magokat, és tegyen ki madárijesztőt, ami elzavarja a madarakat, amik felakarják szedegetni a magokat amiket vetett!

Sokszor volt, hogy közel a kerítéseikhez ment el egy szekér ami tele volt gyommal, és ezek a gyomok szórták magukból a magvakat, amit a szél egyenesen a kertjükbe fújt be. Péter sokszor figyelmeztette Andrást, hogy figyeljen oda a kertjére, és ne engedje felnőni a gazt, pláne nem a szúrós, mérgező termésű bokrokat. De András nem törődött a figyelmeztetéssel. Eleinte még örült is neki, hogy kizöldült a kertje, és nem kellett fűvesítenie, fákat bokrokat ültetni.

Sőt össze is barátkozott a szekeres emberrel, aki egyre többször ment az ő kertje felé, és amig bent iszogattak, a szél szerte fújta a gazt a kertben, és hamarosan már alig lehetett, bemenni az udvarba hozzá.

Péter amig tudott átment Andráshoz, és próbálta meggyőzni, hogy cselekedjen amig nem késő, de András mindig lerázta vagy durván vagy jóindulatúan, de nem hallgatott rá. Legtöbbször kigúnyolta, s úgy hívta Pétert, hogy precizke, kapálórobot, akinek hiányzik egy kereke, azért nem tud nyugodtan heverészni a kertben, és állandóan csak hajlong, hogy felszedje a rossz magokat, kitépje a kis gyomokat!

Eljött a nyár és Péter kertjében hatalmas gyümölcsök kezdtek érni a fán, gyönyörű nagy dinnyék gömbölyödtek a földön, és a paradicsom paprika palánták is bőséges termést hoztak!

András veteményét viszont felszedegették az égi madarak, vagy úgy benőtte a gaz, hogy nem tudtak megerősödni, termést hozni, ehelyett elfonnyadtak és elszáradtak.

Mig Péter esténként kiült a kertbe a gyönyörű pázsitra, és onnan tekintett szét a vidéken, addig András egyre kevesebbet látott a táj szépségéből, olyan nagyra nőttek a bokrok és a gaz.

Irigy is volt András Péterre és sokszor panaszkodott a szekeres embernek, hogy ez a Péter milyen szerencsés, hogy neki a jobb föld jutott, és a madárijesztője biztos őfelé hajtja a madarakat.

De hogy a mesémnek ne legyen szomorú vége, hozzunk be egy kis Happy End-et!

Mivel András alig tudott kimozdulni a házából, ezért egyre többet bújta az internetet, addig amig egy honlapon nagy betűkkel ezt a feliratot találta, ami nagyon mellbe vágta:

Ahol ma tartasz az a tegnapi döntéseid következménye. Ott vagy ma ahol tegnap lenni akartál!
Bármennyire is tiltakozott a büszkessége, András beismerte, hogy ez az igazság.
Áthívta magához Pétert, bocsánatot kért és megkérte segítsen neki, és mondja el mit kell tennie, hogy az ő kertje is olyan szép legyen mint az övé.

Az első amit el kellett fogadnia, hogy ettől a döntésétől még nem változnak meg azonnal a dolgok, az állapotok! Először ki kell gyomlálnia az egekig érő gazt, kivágni az elterebélyesedett nadragulya bokrokat, sőt gyökerestül kitépni! Csak ha már újra üres a föld, akkor lehet újra vetni, jó magokat és megvárni amig azok kinőnek. Természetesen a gyom újra és újra felakarja ütni a fejét, ezért naponta ki kell tépni az új hajtásokat. A jó magokat pedig védeni kell a madaraktól, öntözni kell s ha már nő a növény akkor ápolni.

A második pedig az, hogy tudatosítani kell magában az élet törvényeit!

  1. Vetés nélkül nincs aratás!
  2. Ki mint vet úgy arat! A föld nem tesz különbséget, amit belevetsz az fog megteremni!

Ha jó magot vetsz jó termést aratsz, ha nadragulya és gaz magok kerülnek bele akkor az fog felnönni benne!

  1. Nincsenek végleges megoldások! Ahogy zuhanyozni is minden nap kell, ha tiszták akarunk maradni, a kertünkről gondoskodni is minden nap kell, mert a rossz magok mindig is lesznek, és a gaz mindig ki akar nőni !
  2. Amit szeretnénk látni a kertünkben azt kell ültetni és kivárni az eredményt!

Tanulság:

  1. Csak ott és akkor tudunk aratni ahol vetettünk! Aki nem vet az nem is fog aratni! Ingyen sajt csak az egérfogóban van! Az életben semmilyen eredmény, siker, nem hullik az ember ölébe!
    Az élet olyan mint egy malacpersely, csak amit beleraktál azt veheted ki belőle! Ezért ha valamit kapni szeretnél, akkor kezd el azt te vetni! Ha azt akarod hogy szeressenek, kezdj el szeretni, azt akarod, hogy mosolygós emberek vegyenek körül, kezdj el mosolyogni.
  2. Az elménk, a gondolataink helye a mi kertünk, szántóföldünk.

Minden gondolat akár rossz akár jó, felnövekszik és hatással lesz az életünkre!

Nincs olyan gondolat ami semleges, ami valamilyen irányba nem befolyásolná az életünket!

A rossz gondolatok, negatív gondolatok olyanok mint a gaz. Gyorsan eluralkodnak az elménken, és vonzzák magukkal a többi negatív gondolatot, érzést! A rosszra mindig fogékonyabb az elménk, a rosszra nem kell tanítani, az valahogy ösztönösen jön! Haragudni, bosszút állni, visszabeszélni, csúfolódni, pesszimistának, cinikusnak lenni nem kell erőfeszítés! A megbocsájtáshoz, a hithez, a pozitív hozzáálláshoz, és kitartáshoz, a szeretethez viszont mindig erőfeszítés kell!

Mindig a gyümölcseiről ismered meg a fát! Jó fa nem terem rossz gyümölcsöt és fordítva a rossz fa sose fog jó gyümölcsöt teremni! A beszéded, a reakcióid, a magatartásod elárulja mi van benned és ha ezt észreveszed az jó jel, ha teszel is a javulásért az még jobb!

Döntsd el milyen életet szeretnél, és ahhoz keresd meg a megfelelő magokat!

Ha egészséges gazdag sikeres boldog életet szeretnél, akkor ki kell gyomlálni és távol kell tartani a negatív gondolatokat, a félelmet, a haragot, irigységet, a rossz híreket, a pesszimista cinikus embereket kerülni kell, és a legfőbb gyommag szórót a televíziót ki kell iktatni az életünkből!

És ahogy mondtam, ha zuhanyozni, fogat mosni minden nap kell, ha tiszták akarunk lenni, úgy még inkább minden nap fel kell töltenünk magunkat pozitív gondolatokkal, jó gondolatokkal, hogy a rossznak már ne legyen helye! Ahhoz pedig, hogy jókat álmodjál, lefekvés előtt jó dolgokra gondoljál, és légy hálás mindenért ami aznap történt veled!

Jó kertészkedést és jó álmokat!